Fadd-Dombori története

A Faddi Holtág története

Pár mondatban a hely, azaz a víz történelméről. A nagy folyók sajátja volt valaha, míg az ember ebbe is bele nem avatkozott, hogy sokkal zabolátlanabbak, vadabbak, változatosabbak voltak. A Duna is ilyen volt, tele természetes kanyarulatokkal, lefűződésekkel, szigetekkel, mellékágakkal. A meder alakulások is sokkal változatosabbak voltak mint napjainkban. Ám ennek az emberek számára megvoltak a hátrányai. Kiszámíthatatlan és zabolátlan folyó sokszor nehéz helyzeteket teremtett árvíz, jeges ár formájában.

Az érintett terület a szabályozás előtt.

A kanyarulatok lassították a folyást a hajózást is nehezítve ezzel, ill. könnyen feltorlódtak a jégtáblák is. A torlódásokkal felduzzasztott folyón még tovább lassult a víz elvonulása, ezzel jeges árakat előidézve. Az emberek ez ellen nem nagyon tudtak védekezni. Ekkor dolgozták ki a szabályozásra vonatkozó terveket. És itt érünk el a nevezett holtág létrejöttét előidéző kanyarátvágásokhoz. Az 1830-as évek körül kezdték meg a munkálatokat a várszegi átmetszésnél. Később az 1838-as borrévi jégtorlasz következtében kialakult jeges árvíz rámutatott a további 7km-es átvágás fontosságára, így kizárva a 30 km-es Tolnai kanyarulatot is. Ezzel egy huszárvágással metszették el Faddnak és Tolnának is a Dunával való kapcsolatát. Ez rá is nyomta bélyegét a települések további sorsára, a halászat,a malmok,a hajózás, a kereskedelem hanyatlani kezdett. Az utóbbi átvágás még egy településre volt nagy hatással, Bogyiszlóra. Az átvágás előtt még a Duna-Tisza közéhez tartozó település hirtelen a Dunán túlra került.

Az átvágások így rajzolták át a térképet.

Na de kanyarodjunk vissza a Faddi holtághoz. Az átvágás kezdetben nem bírta el a Duna vízhozamát ám a víz tette a dolgát és rövid idő alatt kivájta a medret és ez lett a fő meder. A cca. 17km-es szakasz így 2km-re rövidült, és a folyás is felgyorsult. A régi fő meder gyors eliszaposodásnak indult. Az itt található szigetek köztük a Bóvár sziget is ma már mezőgazdasági terület. A területen járva ma már semmi nem emlékeztet rá hogy itt valaha a Duna fő medre húzódott. Nagyából a szakasz 2/3-a maradt meg, bár a szélessége kb a felére csökkent, és persze az eliszaposodás továbbra is veszélyezteti, mint általában a holtágakat.

Az 1898-as állapotok a Duna szabályozásának megkezdésekor

Tudomásom szerint az évek alatt több kotrás is volt, ezek a kotrások a kajak-kenu pályára korlátozódnak. A legutóbbi olyan 2013 környékén 1km hosszan és 100m szélességben. Ennek köszönhetően ezen a szakaszon nem borítja olyan vastag hordalék, iszap réteg a feneket. Itt megközelítőleg egységesen 3m-es a vízoszlop. A leírások és anekdoták alapján 2,5m és 7m közötti mélységek vannak a holtágon. A jelenlegi hossza olyan 10km és kb 215ha. Az egyik vége a Dombori öregfalu alatt húzódó töltésig ér, a másik pedig Fadd és Gerjen között található Lajosmajornál van. A Lajosmajori vége a sekélyebb iszaposabb, itt van egy kis öböl, de a Vólent öbölig hasonló jelleget mutat. A mélyebb részek kb a Faddi köteles komptól dombori irányában kb a faddi és tolnai holtágat összekötő csatornáig vannak. Ha már összekötő csatorna akkor essen pár szó a vízutánpótlásról is. A szabályozást követően egy-egy árvíz még átmosta a holtágat de az eliszaposodással és feltöltődéssel, az árvízvédelmi gát létrehozásával ennek lehetősége megszűnt. A szabályozás átírta az eddig kialakult vízrajzi helyzetet. És nem csak a Dunára vonatkozóan mint az tervben is volt, hanem kihatott az egész terület víz-háztartására is. A kiszáradó talaj, a megszűnő patakok, időszakos vízfolyások, a megszűnő, kiszáradó dunaszentgyörgyi lápvilág (Brinyó) mind- mind azt eredményezte hogy elöregedésnek, hanyatlásnak indult a holtág. Felszaporodtak a káros folyamatok, romlott a víz minőség. A csámpai patak időszakos kis vízhozama elhanyagolható mennyiségű vízutánpótlást jelentett. A dombori falunál lévő áteresz magas dunai vízállásnál jelentett csak lehetőséget a víz pótlásra. Ám akkoron a Dunai áradásokból származó víz minősége sem feltétlen volt kielégítő.

A jelenlegi műholdas felvételeken már jól kivehető mennyit zsugorodott a vízfelület.

Az 1960-as évektől megkezdték a Fadd-Dombori üdülőtelep kiépítését, kezdetben ifjúsági és gyerektábort létesítettek, majd a vállalatok beruházásai felhívták a figyelmet a hely lehetőségeire. Rohamos léptékben fejlődött az üdülőtelep, bolt, posta, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat épült. A 90-es évekre tehető a virágkora, rengeteg nyaraló választotta üdülése céljául. Köztük sok külföldi is. Ám mikor a holtág vize olyan mértékben leromlott hogy már fürdésre sem volt alkalmas, elpártoltak a fürdőzők, a nyaralók. Sajnos ez kellett ahhoz, hogy az utolsó pillanatban 1994-ben a Paksi Atomerőmű Rt. és a helyi önkormányzatok összefogásával megszülessen a megoldás. Ami úgy festett, hogy az erőmű klímaberendezéseinek hűtővizét egy másfél kilométeres csatornaszakasz kiépítésével bevezetik a Csámpai patakba. Ami innentől paks-faddi főcsatorna, és ezen keresztül vezetik a Fadd-Dombori holtágba. A beruházás kapcsán a vízpótlás megoldódni látszik, sőt a Dombori falu alatt lévő áteresz ennek köszönhetően már a felesleges víz Dunába engedésére szolgált. A paks-faddi főcsatornán több helyen is kialakított víztározók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és a benőtt vízi növényzet által egyfajta természetes szűrőként funkcionálnak. A csatorna hosszából kifolyólag a hőszennyezés és megoldott. Magyarán jó minőségű vízzel történik a vízpótlás. Ezt a természet meg is hálálja, mert a vízminőségnek köszönhetően visszaállt a holtág faunája. Ezt támasztja alá az is, hogy ismét sok ember választja pihenésre, vízi sportra, nyaralásra, és a horgászoknak is igazi paradicsom. Az elmúlt 1-2 évben is sokat fejlődött az üdülőtelep, például a strandok felújítása révén. A több ember, nyaraló ill. nyaralótulajdonos révén remélem a jövőben is meg lesz a kellő figyelem a holtág állagmegóvására.

(Írta: Nabu)

Fadd-Dombori Üdülőtelep története

Fadd nagyközség Tolna megyében, a holt-Duna partján található. A Duna völgyében fekvő településtől néhány kilométerre terül el a közkedvelt üdülőtelep, Fadd-Dombori. A 11 km hosszú holt-Dunaág adta lehetőségeket felismerve kezdték el az 1960-as évektől az üdülőtelep kiépítését: a Volent öbölben és Fadd-Domboriban. Az ’50-es években Domboriban, a jelenlegi Gyermek és Ifjúsági Tábor területén egy KISZ-es sátortábor működött.

Ez a tábor csak idényjellegű volt, nélkülözve a megfelelő infrastrukturális hátteret. A hely egyre népszerűbb lett és e népszerűség miatt felvetődött a gondolat, hogy a tábort Faddon, a Duna partján kellene tovább üzemeltetni, de már nem sátrakban, hanem állandó épületekben, hiszen a község adottságai hasonlóak Domboriéhoz, azonban az infrastrukturális feltételei jobbak. A település akkori pártvezetése azonban elvetette a tervet a falusi lányok erkölcsi tisztaságának megőrzése miatt, hiszen a városból érkező “fiatal elvtársak” esetleg rossz hatással lehetettek volna rájuk. Úgy gondolták, jobb, ha Domboriban, a falutól elszeparálva működik a fiatal aktivisták képzése. Gyakorlatilag ez a döntés az elindítója Dombori üdülőtelep kialakulásának.

A ’60-as évektől, a tábor kialakítása után beindultak az akkori állami vállalatok beruházásai is. Többen felfigyeltek a terület kínálta lehetőségekre. Elkezdtek épülni a vállalati üdülők (pl.: Megyei Tanács, BM, stb.). Természetesen az akkori pártvezetők ill. a hozzájuk közelállók sem maradtak ki a sorból; megindultak a magánüdülő építések is. Dombori egyre népszerűbb lett. A területre az Állami, ill. Megyei Turisztikai Hivatal is felfigyelt. Megépítették a kempinget, majd a Hullám szállót is. Egyre jobban szaporodtak a magánüdülők, egyre dinamikusabban fejlődött az üdülőhely.

A ’70-es években épült ki a központi rész, ABC-vel, postával és más szolgáltatásokkal. A ’80-as évek közepén már a mai “III. strand” környéki területeket parcellázták. ’89-ben Faddot megelőzve 1 év alatt elkészült a szennyvízhálózat, majd ’91-ben az ivóvíz hálózat rekonstrukciója, az új víztoronnyal.

Igen nagy beruházással megépült a kajakpálya – amelynek köszönhető a mederkotrás is – de sajnos a várt kajak világbajnokság megrendezése elmaradt, többek szerint mondvacsinált ill. politikai okokból. Ebben az időszakban élte Dombori “virágkorát”, felkapott, divatos üdülőhely volt. A fizető strandon óriáscsúszda működött, a strandon alig lehetett szabad helyet találni, a büféknél sorban állás volt, az üdülőkben már kábel tv-n jöttek be a műholdas és magyar adók.

Sajnos a rendszerváltás ill. az azt követő időszak az üdülőhely életére is rányomta bélyegét. Megszüntek az állami beruházások, nem épültek utak, megállt az addigi fejlődés, Domborira egyre kevesebb pénz jutott. A másik nagy probléma a holtág természetes vízutánpótlása volt. A kiszáradó patakok miatt folyamatosan romlásnak indult a víz minősége, teljesen megszünt a dunaszentgyörgyi lápvilág, a mezőgazdasági művelés is veszélybe került a kiszáradó talaj miatt, és a Fadd-Dombori-holtág vize pedig már fürdésre sem volt alkalmas. Elpártoltak a turisták, az üdülőtulajdonosok, és a környező települések lakói és vezetői megkongatták a vészharangot. A fordulat 1994-ben következett be, amikor a térség önkormányzatai összefogtak, valamint segítségükre sietett a Paksi Atomerőmű Rt. vezetése is. Az elkészült tervek szerint az atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét – amelyet addig egyszerűen visszavezettek a Dunába – egy másfél kilométeres csatornaszakasz kiépítésével csatlakoztatták a paks- faddi főcsatornához, és ezen keresztül a holtágba vezetik az eddig veszendőbe menő hűtővizet.

A közös összefogással megvalósított rehabilitáció szerencsére mára láthatóan meghozta az eredményét. Megemelkedett a vízszint, magára talált a holtág élővilága, visszatértek a madarak, nyílnak a védett virágok, pár év alatt szinte teljesen visszaállt az eredeti természet a holtágban, melynek következtében teljesen megváltozott a holtág élete, visszatértek a turisták, fürdőzök, háztulajdonosok. Nyaranta egy-egy hétvégén 10-15 ezren látogatnak el a holtághoz, így Dombori kezd újra magára találni. Egyre többen vesznek régi nyaralót és újítják fel, a belföldi turizmus fejlődésével kapcsolatban újra kezdik felfedezni a pihenésre és sportolásra vágyók Fadd-Domborit. Az M6 autópálya 2010-ben történő átadása segített a gyorsabb megközelítésben, bár közvetlen bekötő út nem létesült Faddra.

Történeti áttekintés:

1950-60-as évek: A KISZ tábor építése

1968: Újabb 80 kisebb és 5 nagyobb telek lett értékesítve. Befejeződött a közművesítés. Növekedett a forgalom. Már 3-4000 ember pihent itt hétvégeken. A faddi F.M.SZ. bisztrója látta el a nyaralókat étellel, itallal. A Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal felépítette 32 férőhelyes moteljét.

1969: Az első és második ütemben összesen 150 egyéni és 17-20 egyéb vállalati, vagy céges telek került kimérésre. Megnyílt a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal Hullám bisztrója. És megjelent az első magánvállalkozó is, aki pecsenyesütőt üzemeltetett. Befejeződött a II. ütem úthálózatának építése. A járási tanács megvalósította a partvédelmet, valamint az utcák földutjainak rendezését. Év elején még kisajátításra került 48 kataszteri hold terület mely 150 egyéni és 17-20 nagytelket mértek ki. A fokozódó telekigény hatására elkészült a III. ütem tervdokumentációja.

1970: Összesen már 210-220 kis és 20-30 nagytelek lett kimérve. A Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal 3-szor 12 ágyas nyaralóházakat kezdett üzemeltetni.

1971-1973: Fejlesztés és fejlődés nem jellemző, inkább csak a megfelelő körülmények fenntartása volt a cél.

1974: A Dombori- üdülőtelep már 95 Kataszteri. Holdon fekszik, ebből 8, 5 Kataszter. hold tábor volt. Ekkor közel 30 vállalati és 330 egyéni üdülő volt megtalálható ezen a területen.

1975: Tanácshatározat alapján önálló gondnokságot hoztak létre. Első feladatai közé a holtág mederrendezése az iszap kiemelése a vízminőség és a strandolási lehetőségek biztosítása volt.

1976-1977: 30 kész és üzemeltetett, 5 építés alatt álló egyéni üdülőt tartottak számon. Javult a kereskedelmi ellátás. Megalakult a Tolnaker Zöldség, gyümölcs és élelmiszer bolt. A strandok területét teljesen elzárták a gépjárművek elől. A kereskedelmi ellátás és kiszolgálás lényegesen javult.

1978: Felújítások, bővülő kereskedelmi ellátás, jellemző. Megnyílt a Zöldért önkiszolgáló ABC áruház. Felújították a standok parkjait, mólóit, útjait. A strandokon öltözősorok épültek, valamint homokozók és hinták a gyermekek számára. Szennyvíztelep és átemelő épült, habár ezt az utóbbit én környezetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tartom, mert a Duna vízét engedték be a holt-ágba.
Sajnos a Duna Európa egyik legszennyezettebb folyója úgy gondolom, hogy ide a szennyvizet engedték be. Valószínű nem gondoltak rá, hogy a holt-ágnak semmiféle kivezetése nincs és így csak szennyezték vele, nem javítottak a vízminőségén.

1979: 430 egyéni és 42 vállalati üdülő található az üdülőtelep területén. Csúcsidényben naponta 10. 000 ember is megfordult Domboriban. Kezdeményezték az üdülőhellyé nyilvánítást.

1980: Bővítések, és korszerűsítések voltak jellemzőek. Megkezdődött a szolgáltatóház építése. Ez elsősegéllyel, fodrászattal, postai feladatokkal és még sok mással is foglalkozott.

1981: Parkosítás, fásítás és aszfalt burkolat építése volt a feladat. Törekedtek a lehető legmegfelelőbb infrastruktúra kiépítésére.

1982: 42 vállalati és 556 egyéni üdülő épült fel. Szállodai férőhely 80 fő részére volt lehetséges, a kemping 600 fő befogadására volt képes. Napi több 1000, hétvégén több 10. 000 vendég volt jellemző.

1983: Megkezdődött Fadd, valamint Dombori üdülőteleppé fejlesztése, és ebben az évben az akkori vélemények szerint lezárult az új építkezések lehetősége. De viszont Faddon az úgynevezett Volent öböl partján 30 telket vásároltak meg hétvégi házak építése céljából.

1984-1985: Egyre hosszabb volt az üdülési szezon. Nem szerepelt a célok között fejlesztési feladat. Az ÁFÉSZ felszámolta üzleteit, magánkereskedők vették át őket.

1985: A Tolna Megyei Sportszövetség kezdeményezésére megrendezésre került az első “Sport-Tolna” Triatlon verseny.

1986: Postai bővítés történt, működésbe helyeztek nyilvános telefonokat. Új szolgáltatás a szabadtéri mozi.

1987: Kiépült a piac. A Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat felszámolja egységeit. Új színfoltként jelentkezett a faddi Művelődési Ház rendezésében a “Dombori Nyár” szabadidő programja.

1988: 600 egyéni és 60 vállalati üdülő volt. Bővültek a szórakozási lehetőségek. Két salakos teniszpálya, könyvpavilon is létrejött. És elkészült a legnagyobb beruházás is, mely az 1500 méter hosszú, 13 sávos kajak-kenu pálya, melyet egy júliusi versenyen fel is avattak.

1989: A hétvégi házas infrastrukturális kiépítése már megfelel az üdülőhellyé nyilvánítás feltételeinek, ennek hatására kezdeményezték a státuszváltozást. A központi strandon megépült a szekszárdi Szigma Szövetkezet által épített óriás csúszda. A csúszda nem volt hosszú életű: 1996-ban leszakadt, elbontották.

A Tolna Megyei Népújság 1989 július 4-i száma

1990: Fadd nagyközség tanácsa április 1.-i hatállyal Fadd-Dombori elnevezéssel üdülőhellyé nyilvánította Dombori hétvégi házas telepet. 623 magánüdülő és több mint 50 vállalati üdülő tartozott az üdülőhelyhez. A szolgáltatásokat magánvállalkozók végezték. ABC, 4 étterem, illetve bisztró, 14 büfé gondoskodott az ellátásról. A folyó Duna partján 84 férőhelyes halászcsárda üzemelt, mellette 5-600 férőhelyes kempinget nyitottak. Új pavilonsor épült, a központi strandnál 6 kisebb üzlettel. Egy magánvállalkozó 10 faházból álló kis üdülőtelep építését kezdte meg Motel Club Dombori néven. A központi strandot fizetővé alakították és bekerítették. A jegyárak, felnőtt 10 Ft/nap, gyerek 5 Ft/nap volt.

1990-95: Igen nagy beruházással megépült a kajakpálya – amelynek köszönhető a mederkotrás is – de sajnos a várt kajak világbajnokság megrendezése elmaradt, többek szerint mondvacsinált ill. politikai okokból. Ebben az időszakban élte Dombori „virágkorát”, felkapott, divatos üdülőhely volt. A fizetős strandon óriás csúszda működött, a strandon alig lehetett szabad helyet találni, a büféknél sorban állás volt, az üdülőkben kábel tv-n jöttek be a műholdas és magyar adók.

1991: Az ivóvíz hálózat rekonstrukciója, az új víztoronnyal.

1992: Megnyílt az El Palacio (ma: X-Zyte) Disco, a népszerű Palásti Lajos vezetésével, közismert neve: Pala Disco volt.

1992-1993: Ebben az időszakban mintegy 30-32 magánüdülő épült, valamint ezen kívül, még 3 közület nyitotta meg üdülőhelyét. Ezeken, a helyeken leginkább az adott vállalat dolgozói pihenték ki egész éves fáradalmaikat.

1994-1998: Az üdülőépületek száma ez idő alatt közel 700-ra nőtt, mely magában foglal még 6-8 kisebb vállalkozást is.

1999-2005: Az üdülőtelep területi eloszlása elérkezett jelenlegi állapotához, amely megközelítőleg, 800 üdülőt jelent. A rendszerváltás, valamint a lakosság anyagi körülményeinek bizonytalansága miatt a látogatottság az első időszakban csökkent, később stagnált.

2010: Átadták az M6 autópálya Dunaújváros és Bóly közötti szakaszát, így a főváros irányából is jóval gyorsabban megközelíthető lett Fadd és Dombori. Sajnos külön bekötőút nem létesült Fadd irányába, így Dunaszentgyörgy vagy Tolna felé kell kerülni vagy átvágni a sertéstelep melletti mezőgazdasági úton.

2011: Az első Sárkányhajó Fesztivál Domboriban

2012: Átadták a nemzetközi szabványoknak megfelelő ezer méter hosszú kajak-kenu pályát. A régi, vasbeton műtárgyakat kiszedték, a céltorony előtti területet legyepkövezték.

2013: Átadták a központi strandon az új, EU szabványos játszóteret.

2014: Elkészült a Bartal-csatorna felett a híd, amely a vízparton is összeköti Faddot és Domborit, már kerékpárral is végig lehet menni a parton.

2018: A két strand teljes felújításon esett át, új burkolatot kapott, modern zuhanyzók épültek és zöldfelületet is parkosították. A két strand előtti parkolók is átépítésre kerültek.

2021: Átadták a Tolna-Fadd-Dombori kerékpárutat és a kikotort Bartal-csatornát, amely összeköti a faddi és tolnai holtágakat, így már kajakkal-kenuval is bejárható.