Holtágról holtágra evezhetünk majd

admin

Egy csónakban evezne a holtágak ügyében a faddi és a tolnai önkormányzat. Ennek jó példája a faddi és a tolnai holtágat összekötő Bartal-csatorna nemrég kezdődött rendbetétele.

A faddi és a tolnai Holt-Duna ágak a XIX. század közepén, a folyamszabályozás idején, a tolnai nagy kanyarulat átvágása után alakultak ki. A két ág kapcsolata a Dunával véglegesen 1894-ben szűnt meg. A közöttük levő kapcsolatot ezután egy mesterséges csatorna, az 1895-ben elkészült, szinte pontosan egy kilométeres Bartal-csatorna biztosította, amelynek tolnai végén a Bartal-zsilip zárja vagy nyitja a víz útját a tolnai ág felé.

A csatorna egyik funkciója tehát a tolnai holtág vízpótlása. A Bartal-csatorna azonban eredetileg elég mély volt ahhoz is, hogy azon csónakkal közlekedni lehessen. Erre még húsz évvel ezelőtt is volt lehetőség. A tolnai kajakosok például edzéseik során – a Bartal-zsilipnél átcipelve hajóikat – rendszeresen átjártak a faddi ágra is evezni.

Ez ma már nem lehetséges, mivel a csatorna a holtágakkal együtt az idők során nagyon feliszapolódott. Fülöp János, Fadd polgármestere szerint ezt a kanálist talán az 1940-es években tisztították ki utoljára. A feliszapolódás természetesen nemcsak a vízpótlást, hanem a vízi közlekedést is ellehetetlenítette.

A faddi önkormányzat már évek óta tervezte, hogy rendbe hozza, kikotorja a csatornát. Erre az anyagi lehetőséget egy sikeres, turisztikai célú TOP-pályázaton elnyert közel hatvanmilliós támogatás teremtette meg. A fő cél ugyanis, hogy csónakkal, kajakkal járhatóvá tegyék a csatornát.

A kivitelező a tolnai Dunatrans Kft., a munka decemberben kezdődött, és idén nyárra minden bizonnyal elkészül. A kotráson kívül a Bartal-zsilip két oldalán csónaklépcsőt építenek ki. A kikotort hordalékot a csatorna partján rakják le, ezzel egyben kezelőutat is kialakítva. Fákat is ültetnek, így a későbbiekben a csatorna mentén egy kellemes gyalogos túraútvonal is létrejöhet.

A további cél, hogy a vízitúrázók Domboritól (a Duna szomszédságából) egészen a Sióig el tudjanak jutni. Ehhez – egy későbbi újabb pályázat révén – a tolnai vízterület északi és déli ágát elválasztó Mádi-Kovács-zsilipnél, illetve a tolnai holtág és a Sió közötti Kutyatanyai-zsilipnél is megteremtenék a csónakok egyszerű átrakásának lehetőségét.

A Bartal-zsilip kotrása révén pedig a csatorna olyan mély lesz, ami már a faddi holtág egészen alacsony víz­állásánál is lehetővé teszi a vízpótlást Tolna felé.

Fülöp János érdeklődésünkre a holtágakkal kapcsolatos távlati elképzelésekről is beszélt. Mint mondta, a faddi holtágba a paksi atomerőmű kondenzátor-hűtővizéből érkező vízmennyiség nyáron még a holtág párolgási veszteségeit sem mindig tudja pótolni. Abban bíznak, és ezért lobbiznak is erőteljesen, hogy a Paks II. beruházáshoz köthetően a mostanihoz képest legalább két-háromszoros mennyiségű vízhez juthasson a faddi holtág. Így már a tolnai ágba is több vizet lehetne átadni.

További, távlati cél – a faddi, a tolnai és a bogyiszlói holtágat egységként kezelve –, hogy ezen vízterületek iszapmentesítését is megoldják, ami együtt járhatna egy, a nemzetközi előírásoknak is megfelelő horgászpálya kialakításával.